A hétvégén Sopronban jártunk. Igen, a VOLT-on. Ráunva a hideg fesztivál pizzára, felkerekedtünk megkeresni a "vidék egyik legjobb éttermének" kikiáltott Ráspit Fertőrákoson.
A Fertőtó környéke mindig elbűvöl, ám ezen az estén a tulajdonos fantáziája szippantott be minket, hogy aztán éjfél után örök rajongóként hagyjuk el ezt a varázslatos kertet. Itt minden egységet alkot: a szépséges környezet a hely szellemének tökéletes kivetülése. Az itt eltöltött idő több, mint kulináris élvezet, inkább kulturális kaland, egy művész tökéletsség iránti elkötelezettségének ékes bizonyítéka. Itt minden igazi és nagyon személyes. A berendezés nagy részét maga a tulaj készítette, csak úgy, mint a díszítésül szolgáló mészkő és fa szobrokat. Mint megtudtuk, még a falak is az ő keze munkáját dícsérik, mert nem volt iparos, aki hajlandó lett volna olyan precizitással egymásra tenni a téglákat, ahogy azt Ráspi, azaz Horváth József elvárta volna.
Nem részletezem, mit ettem (bár az ökörpofa rókagombával maga volt a tökély), inkább a dolgok természetéről mondok pár dolgot. Nincs hókuszpókusz (bár utána csinálni nem tudnám...), egyszerűen csak az az érzésem, hogy aki ezt az ételt készítette, az ismeri a dolgok gyökerét és természetét. Ne várjunk kémiai bravúrokat (mint a michelin csillagos éttermek űr-habjainál, redukcióinál, vagy esszenciáinál), itt ÉTELT kapunk. Igazit, frisset, tökéleteset.
Ide nem lehet úgy betérni, hogy az ember ne váltson egy-két szót magával a tulajjal, és minket az a megtiszteltetés ért, hogy éjszakába nyúló, szinte baráti beszélgetés lett a vacsoránk vége. Sok mindent megtudhattunk róla, az étterem és a borok történetéről, amelynek egy részét az érdeklődők a HVG vele készült
interjújából is elolvashatnak. Én viszont azt javaslom, aki teheti, inkább látogasson el maga a paradicsomba! Mi biztosan visszatérünk, mert ilyen Budapesten nincs! :)
Ennek a kályhának mintájául a nagymama eredetije szolgált.
A mosdó egy külön élmény.
Mindenütt női torzók. Az az érzésem, Ráspi szereti a nőket... (Bár most már csak egynek elkötelezettje :))
Mindig is bírtam a különc művészek otthonait... Életterük legtöbbször az alkotó tevékenységükre inspirálóan ható sok kis kacat lerakata és műalkotásaik kiállítóterme egyben. Erik Sanko bábokat készít, most Jessicával közös otthonukba nyerhetünk bepillantást. Vigyázat, veszélyes! :)
Furcsa kis dísztárgy erős idegzetűeknek.
Forrás: The Selby
A La Purificadora Boutique Hotel egy régi jéggyár védett épületéből a Legorreta + Legorreta és Serrano Monjaraz Arquitectos közös munkájaként épült újjá a mexikói Puebla városban. Ebben a gyárban korábban palackozták és tisztították is a vizet, innen ered a hotel neve. Itt nem öncélú jópofáskodás a medence üvegfala, hanem történeti háttérrel alátámaszott dizájn bravúr.
Forrás: coolboom
Tapétát nézegetek egy webáruházban. "A Skin katalógus egyedi, bőrhatású tapétát ajánl otthonába, üzletébe, irodájába. Ez a különleges hatású tapéta kifejezi azt az életérzést, amivel ez a tapéta rendelkezik. Válasszon belőle Ön is!" Azt ugye döntsük el mi, milyen életérzésről van szó, nehogy már ezzel korlátozzák a keresletet...
Valóban, miért ne élhetne együtt egy hal és egy madár, még ha kapcsolatuk pusztán plátói is?
Forrás: Déco-Design
A hétvégén Sopronban jártunk. Igen, a VOLT-on. Ráunva a hideg fesztivál pizzára, felkerekedtünk megkeresni a "vidék egyik legjobb éttermének" kikiáltott Ráspit Fertőrákoson. 
Ennek a kályhának mintájául a nagymama eredetije szolgált.
A mosdó egy külön élmény.
Mindenütt női torzók. Az az érzésem, Ráspi szereti a nőket... (Bár most már csak egynek elkötelezettje :))
Bruce Munro 600 000 kiselejtezett CD-t használt fel kültéri installációjához, a "CD tengerhez", amely az angliai Kilmingtonban tekinthető meg.
Forrás: David Report
Ezen a hévégén Mátyás valami vidámra vágyott, elküldtem hát Torontóba.Holly Diment - aki az enteriőrt tervezte - nagyon ért a színekhez, hiszen eredetileg képzőművész. Ehhez érzék kell, ezt nem lehet megtanulni...
Forrás: House of Turquoise
A holland i29 építésziroda lakását a Freshome-on találtam. Vonatkoztassunk el attól a ténytől, hogy a letisztultság ezesetben valóban nem lakályos, és fókuszáljunk az enteriőr erényeire. Itt ugyanis a minimál lényege valósult meg: legyen akár ezer féle kütyünk és könyvünk, dugjuk el úgy, mintha ott sem lenne. Szerintem mindezt szellemesen sikerült megoldani, a konyha-könyvespolc áttört bedobozolásával. A minta megbontja az unalmas felületeket, dinamikát és kis izgalmat ad a térnek. Valószínűnek tartom, hogy itt a székekhez öltöztették a lakás.
Jó ötletnek tartom azt is, hogy teljes letisztultság érdekében az ajtókat nem a nappali terébe nyitják, hanem egy tolóajtó mögé rejtett folyosóra.
A fürdőszobákban is csak pont annyi van, amennyi kell. Egy kis fával igyekszenek feldobni az amúgy szinte kórházian steril hangulatot.
Ez a lakás valóban a nyugalom szigete - semmi nem zavarja a vizuális pihenést. A maga műfajában azért tartom kiemelkedőnek, mert a bohókás, áttört frontok és az azzal egyező mintájú konyhai átadópult visz a térbe egy kis svungot, vidámságot, így oldódik a poroszos szigor. Lakberendező.
...vagyis inkább weboldaláról néhány szép fénykép inspiráció gyanánt. Louisa Gray egy nagy csapattal érkezett hozzánk tegnapelőtt Londonból, hogy kifotózzák lakásunkat a 2010-es téli Ikea Family magazin részére, amely 22 országban, 30 millió pédányban jelenik majd meg. Büszke vagyok arra, hogy - mint utólag kiderült - 30 felkutatott, már eleve menő közép-kelet európai lakásból maga az Ikea vezetősége választotta ki a mi otthonunkat, hogy egyike legyen a következő számban bemutatottaknak. A fotózás nagyon fárasztó volt, főleg, hogy a gyerekekkel együtt kellett végigcsinálni az egész napot, hiszen ők is szerepelnek majd. Le voltak nyűgözve, ahogy Szása profi kis modellként tette a dolgát, és még élvezte is. Léna hozta a szokásos - morcos - formáját, de hát ő egyszerűen csak szép (és itt most ez nem hátrány...:)). Összességében gazdagabb lettem egy szép élménnyel, és elképesztően sok új holmival, amelyek közül néhány már megtalálta helyét nálunk, mások meg alig várják, hogy átköltözzenek az új irodánkba.
Lakberendező.
