Friss és menő

2013. november 7., csütörtök

Lakáskultúra ANNO: 1966. november

Egészen különleges gyűjteményhez jutottam (Nóra segítségével, akit az olvasói kérdésekre adott szuper válaszposztokból már ismertek): a Lakáskultúra magazin 1966 és 1990 között megjelent példányai kerültek hozzám - majdnem - hiánytalan számban.

Ahogy az előszóból kiderül, a most bemutatott 1966. novemberi szám előtt (egy nagyobb szünettel) már megjelent három példány, ám negyedéves rendszerességgel csak ezután indult be a lap.

Úgy tervezem, körülbelül hetente bemutatok egy-egy számot, így tényleg testközelből ismerhetjük meg a 60-as, 70-es, 80-as évek tárgykultúráját. Kezdjük is mindjárt a pontosan 47 évvel ezelőtti kiadvánnyal. :)

Az hazai kínálat az egész keleti blokkból merít: a tv-fotel NDK import, a Kati virágállvány hazai gyártás, a Veszna, 9 darabos garnitúra Jugoszláv gyártmány. :)
Újdonságok 1966-ból: hazai és jugoszláv termékek. Azt már tudjuk, hogy a piros műbőr sarokülő elég kelendő lesz, sok paneles barátnőm konyhájában találkoztam vele! 
Az első lakást bemutató rovat a "Tipikus példa". Idézem a felütést: "Két fiatal összeházasodik, bár még nincs lakásuk - ez mindennap megesik; valamelyikük szüleihez költöznek, s ott kapnak egy külön szobát - ez tipikus. Szerencsés esetben a szobát üresen kapják és ha nemcsak szerencsések, de okosak is, valami megtakarított pénzzel indulnak a közös életnek. Akkor pedig már lehet valamilyen elképzelésük." - ZSENIÁLIS! De folytatom...
"A lakberendezés hosszú távra tervezhető. A fokozatok előreláthatóak, kiszámíthatóak és ugyancsak tipikusnak mondhatók.
1. Saját szoba a szülőknél
2. Saját lakás (pl. szövetkezeti társasházban)
3. A saját lakásban 1-2 saját gyerek."
A kimerítő cikk - konkrét bútor ajánlatokkal - erre az életpálya modellre ad gyakorlati tanácsokat.
Amikor szülők már, gyerekek még nincsenek...
Amikor a gyerekek kitúrják saját szobájukból a szülőket:
Mert övék lett a tökéletes gyerekszoba:
A Bokréta fotelt ma is bármikor elfogadnám:
"Szép, vagy csak korszerű" - elmélkedés a bútorok esztétikájáról
"....Senki nem állítja azt, hogy a petróleum lámpának nem volt szüksége a petróleumot tároló edényre, a kanócot szabályozó szerkezetre, egyenletes égést biztossító üvegre, és a fényt elosztó burára. De ugyanakkor ki állíthatná, hogy mindezekre a villamos lámpának is szüksége van. Olyannyira nincs, hogy az elektromos izzó éppen akkor világít a legjobban, ha teljesen meztelen. Mindezek a formai részletek indokolatlanok tehát az elektromos lámpánál, amelyek a petróleumlámpánál még természetesek voltak...." És a bizonyítás még több bekezdésben folytatódik. Aztán összehasonlít két ülőgarnitúrát, és két szekrényt is. :)
Az etno előretörésével ma is igen aktuális "A mai lakás és a népművészet" rovat. 
Ehhez színes oldal is tartozik.
Konyha melléklet: "A Villamos Berendezés és Készülék Művek Fejlesztési Intézete a Tisza Bútorgyárral közösen olyan konyhaszekrény típusokat dolgozott ki, amelyek mindazt magukba foglalják, amire egy korszerű kis konyhában szükség van. A bútor műanyag bevonatú víz- és saválló, az ajtókat mágneses zár csukja hangtalanul és szorosan." Nem, az ott nyilván nem egy mikró, hanem a Kombihoz tartozó hőfokszabályozós sütő, amelyben elhelyezhető egy villanymotorral hajtott grill forgató nyárs is. 
Interjú a kor sztár belsőépítészével, Mózer Lászlóval. Sokan nőttek föl az általa tervezett bútorok között... A "windsor" stílusú Vera székekből kérek négyet, MOST! 
A külföldi lapszemle: variációk térelválasztásra. 
Akkor is volt DIY... Csak úgy hívták "Mindenki megcsinálhatja".  A kedvenc mondatom: "A különböző színű és formájú gyertyák mindig változatos csoportot alkotnak." Ilyet ma is tudnak írni... :)
Ital receptek karácsonyra... Mondjuk a Gin fizz inkább hűsítő nyári koktél, én tavaly fedeztem fel magamnak, azóta kedvencem a hőségben. Valaki tudja, mi az a száj jég? :)))
Záró cikk a kényelmes nappaliról. 
A hátsó borítón színesben is:
A fényképeket készítette: Ballai László, Bechtler János, Kónya Kálmán, dr. Oláh Frigyes, Szilvássy Z. Kálmán, Vassányi Béla és MTI Foto Bán. A címlap színes fotóját Gink Károly készítette. 

"LAKÁSKULTÚRA - A Belkereskedelmi Minisztérium Lakberendezési Bizottságának folyóirata. Felelős szerkesztő: Nádai György - Szerkesztő: Pataki Mária" 
SHARE:

2013. november 6., szerda

Így készíts gyönyörű téglafalat!

A napokban szembesültem azzal, hogy mennyi kérdése lehet bontott téglafal témában egy éppen építkező laikusnak. Barátaimat segítem tanácsaimmal az építkezésükben, és felmerült, hogy a nagy méretű bioethanol kandallót téglafalasra szeretnék dizájnolni. Miután áldásomat adtam az ötletre - van is helye, jól is passzol, elmondtam minden tudnivalót a témában és útjára bocsátottam őket. A megvalósítás előtt is felmerült egy csomó további kérdés, de még a rakás során is.
Innen az ötlet, hogy megosszam Veletek tapasztalataimat a témában.
1. Milyen téglát vegyek?

MÉRET: Ha már van egy kész falad, ezt szeretnéd megdizájnolni, mindenképpen szeletelt téglát válassz, így a térből kb. 2 cm fogsz mindössze elveszíteni a felburkolt lapokkal. Árulnak kis és nagyméretű téglából készült szeleteket, mindkettő jó lehet, a kicsi talán leheletnyit csincibb, de - ha például színben a nagyból van csak megfelelő - az is okés.
STRUKTÚRA: Amikor a téglát szeletekre vágják, keletkezik külső és belső szelet. Ez utóbbi mindig olcsóbb (a kutyának se kell, maximum mediterrán lakóparkokhoz...), de Ti feltétlenül KÜLSŐ szeletet vegyetek! Ez se drága (kb. 3000 Ft/m2), és az ebből készült téglafal tud megszólalásig hasonlítani az eredetihez, ez lesz kopott és rusztikus.
SZÍN:  Ez egyéni preferencia kérdése. Van, aki a vörösesebb falat szereti, van, aki a sárgásabbat. Részemről a vegyes színű szeletekből készült falakat szeretem a legjobban, az úgynevezett "őszi mix"-szet.
Az alábbi konyha-étkező falat is abból készítettük, és szerintem nagyon szép lett:
A barátaim küldtek fotót a múlt héten vásárolt külső szeletből készült, bedobozolt őszi mixről. :) Megkérdezték, mit gondolok, így távolról okésnak tűnik, de azért mindig jól meg kell piszkálni, mert szeretnek csalni vele...
MIRE KELL VIGYÁZNI?
Ezt a terméket ugye nem éppen szalonból hozza el az ember, mondhatni a legkevésbé se garanciális. Boldog-boldogtalan szeleteli a téglát, most, hogy van rá kereslet, és hát valószínűleg nem bontanak el annyi régi épületet... Így megindult az okoskodás....

- A külső szelet nem mindig az a külső szelet, amit szeretnénk.... Előfordult, hogy az igazi külső szeletek mellé beraktak lapjával készített külső szeletet. Ez úgy néz ki, hogy nem a keskeny oldalával szeletelik a téglát, hanem a lapjával, amit utána félbevágnak, így ugye 4 db külső szelet lesz 2 helyett, na de pont nem olyan rusztikus, kopott szélű... Ha reklamálsz, akkor annyi a válasz, hogy "csókolom, külső szelet, vagy nem?!"... :)
- Bele kevernek vízzel mosott, "antikolt" új tégla szeleteket. Na, ez se néz ki igazán tutin...
- Sok a kupacban a törött. Én általában 30%-kal többet rendelek a kelleténél, mert sose tudni. Még a legjobb beszerzési helyen is előfordult, hogy a harmada törött volt. Azt mondták, út közben sérülhetett, hát a franc tudja.

2. Mire figyeljünk a felrakásnál?

FUGA: Barátaimnak teljesen elfelejtettem mondani, hogy milyen fuga távot alkalmazzanak... Általában 1 cm-t szokás kihagyni az egyes téglák között. Tegnap kaptam egy fotót az alakuló falról, hogy rendben lesz-e így...
Egyből kiszúrtam, hogy az én ízlésemnek ez itt túl zsufi, kértem, hogy adják a telefonhoz a burkolót, és ki is derült, hogy 5mm-es fugakereszttel dolgozik, ami szerintem kevés. Az 1 cm azért is optimális, mert az ilyen hülye szitukat, mint azok a béna vágott darabok, azonnal tudjuk korrigálni. Néhol vehetjük 8 mm-re, máshol meg 11-re, nem igazán látszik a különbség, kicsit rusztikus, de kihozhatjuk vele a kívánt szinteket. Én azt mondtam, ezt visszabontatnám, és megcsinálnám nagyobb fugatávval, és nem raknám belel a vágott szeleteket... A kandalló aljának csíkjától számolnék lefelé (alul úgyis lábazat takarja majd a padlóval való találkozást), felfele kicentizném, hogy egészre (legrosszabb esetben is fél darabnál nagyobbra) jöjjön ki a felső él.
FUGÁZÁS: A szép téglafalnak a fugázás kulcsmomentuma, a legszebb tégla is pocsékká válik, ha elrontják, márpedig sokszor elrontják. Mi is rontottuk már el... Az alábbi képen láthatjátok. (A lámpa is kúl, nem? Azt 8 db Ikea asztali lámpából készíttettem, ITT írtam is róla). De vissza a téglafalhoz.
A fugázás után a helyszínre érve rémülten vettem észre, hogy tiszta sötét lett az egész, mint egy rossz fajta borospince... Kiderült, hogy újabban máshonnan hozzák a homokot, ettől sokkal sötétebb lesz a habarcs, hiába kerül bele extra mész. Azt hittem elájulok. Mindegy. Bandi - a szuper kőműves mindenesünk -  kidolgozott egy tervet. Fehér üvegcsempe ragasztóba rakott egy nagyon kevés homokot (ha jól emlékszem...), ettől kicsit beszürkült, és így gyönyörű világos színt kaptunk.
Ilyet:

Egyébként nem tudom, ezt miért ilyen bonyolultan csináltuk, kapható ugyanis klinkertéglához való tök jó fugázó anyag (pl. Weber-Terranova 6 féle színben).

ÉLEK KIKÉPZÉSE: Láttam már olyat - méghozzá nagyon menő hotelben is - hogy szeletelt bontott téglát ragasztottak az oszlopra, és az éleknél "fogasan" kötésbe rakták a szeleteket. Na, az RÉMES! ÁÁÁÁ! Pont az a lényeg, hogy ne látszódjon, ez szeletelt, venni kell hát a fáradtságot, és gérbe kell vágni a sarkoknál. Ez azt jelenti, hogy a találkozó oldalakat 45 fokban megcsiszolják, így szépen egy csíkban találkozik a két darab, mintha egy egész tégláról volna szó. Úgy is kell megvágni. Egy hosszú oldal egy röviddel találkozzon. Értitek... :)
És még valami. Ha felért a burkolás a mennyezethez, akkor egészen cuppanjon rá a plafonra, ne maradjon rés! A régi lakásomban a burkoló mondja, hogy ott már íves a fal (tudjátok, a régi nagypolgári lakások mennyezet kiképzése ilyen), ezért állt meg.  Na, az úgy úgy néz ki, mint valami elfuserált hollywoodi díszlet, mondanom se kell, azonnal megvésettem vele az íves menyómat, és szépen bepasszintottam az utolsó sor téglát. Szeretett engem az ember, nagyon. :)

Közvetlenül fugázás után így néz ki a fal (csak, hogy meg ne ijedjetek ebben a fázisban...). Ilyenkor vizes kefével még meg kell tisztítani, ha nagyon kontrasztosan akarjuk csinálni, kicsit savval lekenni (mi ilyet nem csináltunk), és utána jöhet az impregnálás, ami szépen kihozza a tégla színét.
Hát ennyit kívántam elmondani a témában. Ha a dizájn aspektusán is túl akartok látni, akkor a Szeletelt Tégla oldalon kimerítő összefoglalót találtok a teendőkről.

Remélem, hasznosak voltak a tanácsaim. Fogadjátok meg őket, és csináljatok téglafalat, mert az nagyon menő!!! Sok sikert hozzá! :)

Addig pedig néhány gondolatébresztő fotó:
Fotók: saját és inthralld
SHARE:

2013. november 5., kedd

Trópusi kilátás

Van, amikor nem az enteriőr a lényeg... :)

Forrás: the style-files
SHARE:

2013. november 4., hétfő

INDUL A NAGY NOVEMBERI JÁTÉK! :)

 

Gondolkodtatok már azon, hogy én nap, mint nap bepillantást engedek Nektek az otthonomba, de nem tudok Rólatok semmit? Na ennek szeretnék most véget vetni! 

Szeretném, ha a novemberi játék keretében, minél többen feltöltenétek fényképet a nappalitokról (akár egy jól megkomponált szegletéről - ez lehet például egy csendélet is - csak, hogy segítsek...:)), így az egész Térkultúra közösség bepillantást nyer egymás otthonaiba! Két hét áll rendelkezésetekre, hogy a feltöltsétek a képet (november 17-ig kell rendbe szedni a nappalit...), utána egy hét a szavazásra. 

Eredményhirdetés: 2013. november 25.

Nyeremény: egy 15.000 Ft-os Ikea vásárlási utalvány! 

Gyertek! Játszatok! Mutassátok meg magatokat! :)


*** JÁTÉK ITT! ***



SHARE:

MÁR CSAK 5 ÓRA....

...és indul a Térkultúra nagy fotópályázata értékes nyereményért!!! Ne hagyjátok ki! :)
SHARE:

Kék lett a hintaszékünk! :)

Nem kevesebb, mint három éve ütöttem le a Vaterán ezt a kecses vonalú hintaszéket. Nem volt rá a világon semmi szükségem, nagyon nem is volt hova rakni, de hát beleszerettem... Egész jó állapotban vettem át, de nem tudtam megbarátkozni a lakkozott bükk sárgás árnyalatával, így három éve készülök felújítani. Az elmúlt fél évben az új teraszunk viszonylag esőmentes övezetében várta sorsa jobbra fordulását, a mostoha körülmények meg is viselték kicsit.
Most benne vagyok a bugiban (megírtam: gyerekszoba projekt, szekrény festés, koffer éjjeliszekrény, meg még amiről nem is meséltem eddig...), nekiláttam a csiszolásnak a hétvégén még az eső érkezése előtt. Hűűűű.... Marha sokáig tartott, anyáztam közben rendesen. Régen nem spóroltak a lakkal...
Még a múlt héten kerestem egy - olyan provanszos - gyönyörű világos szürkés kékes színt a Trilak kínálatából, az SE1980 kódú színre esett a választásom.

Úgy döntöttem, a széknek csak a felső részét festem le, a lábai fa színűek maradnak. Miután még régebben megbeszéltem egy szakemberrel, hogy az olíva olaj pont remekül megteszi bútorra is, nem haboztam azzal lekenni a szék lábait (mi úgyis már csak őrségi olajakkal ízesítünk). Kár, hogy nem csináltam előtte képeket a csiszolt változattal, hogy meg tudjam mutatni mennyivel mélyebb, élőbb lett így a fafelület. Várok egy-két hetet, hadd igya be jól, aztán átdörzsölöm még egyszer.

A végeredmény teljes egészében megfelel az elképzeléseimnek. Csak tudnám, hova rakom... :)
SHARE:

2013. november 2., szombat

Hétvégi matiné

Mátyás Brooklynban tölti a hosszú hétvégét. 
Forrás: remodelista
SHARE:
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
© Térkultúra by Petra Nikoletti. All rights reserved.