Csodálatos eklektikus

Forrás: itt

Saját projekt: bőr ágyban gondolkodom...

 

Nagy erőkkelt tervezem a saját házunkat, amelynek ráncfelvarrását - ha minden jól megy - márciusban kezdjük meg, és körülbelül 2 hónap alatt le zárjuk… (Kis előzmény ITT)

Miután a ház erdőben található, kívülről igazi kis eredei lak, belül is szeretném meghagyni a farmház fílinget, csak saját ízlésem szerint az egészet kicsit modernesíteném. 

A hálószoba stílusával gondban voltam, mert szeretem a kárpitozott ágyvégeket, ugyanakkor ebben a stílusban nem érezném helyénvalónak a tűzött változatot. Néztem deszkázott ágyvégeket, diy megoldásokat régi ajtószárnyakból, stb, de mind olyan izzadságszagúnak hatott. Nem akarok én ebben a házban nagyot villantani, vagy bármit túlgondolni: magunknak szeretnék egy élhető környezetet, nem egy állatorvosi referencialovat… :) Egyszer csak bevillant: lezserül megvarrt, rogyasztott ágy kéne nekem, ami nagyon finom bőrből készült. 

Akár egy ilyen, akasztókkal:

Vagy lehet tűzött, de legyen ilyen viseletes:

De a legjobban a Pianca Aladino ágy tetszik… Oldalt körben, és az ágyvégen lazán, lifegőn levarrt szélei vannak.

Ezek közül fogom megcsináltatni az egyiket a jól bevált kárpitosommal… :)

Képek: itt, itt, itt és itt

Beton, kő és fa = tökély

Forrás: home adore

Még mindig a skandináv egyszerűség a legjobb…

Megint egy nagyon szép skandináv lakást hoztam….  Nem csak az étkező feletti "buboréklámpa" tök fogott meg, hanem az egyedileg készíttetett szürke konyha is…. És még sok minden más. Szeretem, hogy minden porcikájában mai és menő ez a lakás, miközben nincsenek benne közhelyek. 

Forrás: coco lapine design

Leo's Oyster Bar San Franciscoban

Ez annyira durván jó, hogy uristen! Én is ilyen helyen szeretném tolni az osztrigát. Sok pezsgővel. :)

Kép: thecoolhunter

Napi kutya

Kis Jani a Noé Állatotthonban várja leendő új gazdáját. Szegénykét kölyökként találták, és első örökbeadása nem volt éppen sikeres: "meglepő módon" rosszalkodott a kiskutya. :) 

Ha tudod, mivel jár egy kiskutya befogadása (ne áltassuk magunkat, nagggggyon durva tud lenni…), de azt is tudod, hogy törődéssel és oktatással milyen odaadó társra találsz, akkor ne habozz, menj Janiért, és ne sajnáld tőle a mid century modern kanapédat… Majd legfeljebb kap egy új kárpitot… 

További információt ITT találsz. 

Kép: decor8

Skandináv hétfő

Igazi hűvös téli hangulatú skandináv otthont hoztam mára, ha már egyszer odakint is ilyen zord idő van… 

Természetes anyagok használata és minőségi szakipari munka volt a tulajdonos kiindulási alapja, amikor megálmodta új házát. És tényleg: a szépségesen megmunkált minőségi anyagok adnak a szuper-egyszerű svéd enteriőrnek luxusérzetet, na meg az egyes, gondosan válogatott designer bútorok és lámpák...

Forrás: elledecoration

Inside Venice: Velence legszebb otthonai

Velence kis utcáin andalogva esténként be-be látok a patinás házak ablakain… Sok csodálatos muránói üvegcsillárt látok, de egy-egy kibukkanó koptt fal és régi festmény is sejteti, hogy csodák lapulnak az ablakok mögött. Kicsit keresgéltem online, hogy van-e az Interneten valamilyen lenyomata, mikén élnek az emberek ma ebben a különleges városban. És nini, mire bukkantam: Inside Venice, a könyv, amelyben 72 kiemelkedő privát otthont mutatnak be, kifejezetten a kiadványnak fotózva.

Forrás: luisaloves

A velencei fondaco dei tedeschi új élete

2009-ben a Benetton család megbízta a híres OMA-t, hogy a Grand Canale mentén birtokukba került 16. századi épületet alakítsák át áruházzá és a nyilvános térré. Hét évvel később a helyreállítási munkálat befejeződött, és a projektet átadták a hongkongi székhelyű DFS cégnek, hogy a megújult épületet a kiskereskedelem igényeire igazítsa.
Az 1228-ben, a Rialto-híd lábánál épült palota Velence egyik legnagyobb és legismertebb épülete. Az elmúlt 788 évben elég sokoldalúan használták: volt német kereskedők központja, vámház Napóleon alatt, Mussolini idejében pedig posta... Canaletto és más híres mesterek ábrázolták.  A Fondaco kétszer is leégett, majd jelenlegi formájában 1506-ban építették újra. Ezután a szerkezeten a 18. században átalakítottak, majd a radikálisan a 20. században nyúltak hozzá, hogy a fasiszta rezsim központi postájának szerepét tudja ellátni.  1987-ben emlékmű státuszt kapott,  amely megtilt minden további jelentős építészeti beavatkozást.

Forrás: designboom

Charles és Ray Eames House Bird

Biztos Ti is láttátok már a modern kor egyik leghíresebb kis szobrocskáját, a "House Bird"-öt… Tulajdonképpen az 1950-es évek óta konstans felbukkan enteriőr fotókon, de a kis, fekete madár eredetileg a híres designer házaspár, Charles és Ray Eames házának központjában, a nappali padlóján ült, és onnen indult világhódító útjára. A fa madár még mindig ott üdvözöli az amerikai design templomába zarándokló látogatókat. A madár Charles Eames kereskedelmi fényképein is megjelent, amelyek közül az egyik gyorsan elérte ikonikus státuszát: a madár sziluettje kontrasztként szolgál a házaspár híres drótszékének geometrikus rácsozatához.
Az Eames House Bird annyira ismerős számunkra, de mi a története?
Akármilyen meglepő, nem Charles és Ray Eames tervezte a madár figuráját, bár személyes tárgyaik gyűjteménye révén lett világhírű. A madár eredetileg varjú csalinak készült és valószínűleg a korai 1900-as években készült az illinoisi Henryben, ahol a kézműves Charles Perdew faragta és értékesítette fa madarait. Perdew számos változatban kínált madarakat, mindegyik az Illinois folyó gazdag élővilágát tükrözte. Charles és Ray Eamest lenyűgözte a kézzel készített madár egyszerű vonalvezetése, és valószínűleg egy 1940-es években tett utazásuk során vásárolták meg. Azóta Charles Perdew fából készült csalimadarai nagyon népszerűvé váltak a gyűjtők körében az amerikai népművészet aukcióin. 2007-től az Eames House Bird-öt a Vitra is gyártani kezdte, így viszonylag kis költséggel a nagyközönség számára is elérhetővé vált. Nem beszélve az ezután megjelent számos utánzatról, amelyet tényleg fillérekért szerezhetünk be online boltokban.

Képek: itt, itt, itt, itt és itt

Info: vitra magazine

Halloweeeeeeeen

Minden ünnepet szeretek, amely hatással van környezetünkre, kreativitásunkra, így egyáltalán nem bezzenkedem, hogy egy számunkra új, "amerikás" szokással bővülünk… Igenis faragjunk tököt, mert a mécsessel megvilágított lámpások olyan hangulatos kerti díszek, nem beszélve arról, hogy a közös alkotás mekkora örömet jelent a gyerekeinknek! 

Mondjuk ezt most itt nem én faragtam… :)