A kezdő mondaton gondolkodtam, amiben az is benne lett volna, hogy bár szeretem a direkt csicsát, a balhésan összerakott pompázatos entriőröket, van az a hivalkodó, oroszos vonal, amitől kiráz a hideg… És, hogy ez a most bemutatott lakás valahol inkább ez utóbbi kategóriába esik, de vannak olyan momentumai, amiket kifejezetten bírok, és ha a tervezők visszavettek volna, akkor ezek a különleges részletek kifejezetten működhettek volna. Nem is raktam bele minden képet - van, ami annyira ciki, hogy már fáj, pl. az oszlopos kandalló (ezeket ITT megnézhetitek)… Na, de gondoltam, mielőtt leírom ezt a mondatot, mégis csak csekkolom az eredeti poszt szövegét, hogy mit is kell tudni az enteriőrről, és kiderült: durván beletrafáltam. Ukrajna… :)))
Alapvetően bírom a mennyezet szokatlan mintáját a láncos csillárral, és tetszik hozzá az a toló rácsos dolog az ablakban. A bársony kanapé szerintem már elviszi a nappalit egy rossz irányba, bár a színek harmonikusak.
Itt is egy "kis" durvulás a mennyezeten… A flamingó rózsaszín komódok tetszenek nagyon, ahogy kiugranak a monokróm enteriőrből.
A kevéssé magas belmagasság miatt olyan érzésem van, mintha rám akarna szakadni ez a túldíszített mennyezet. Az antikolt tükörfal (amit egyébként önmagában imádok) a rossz tervezés egy iskolapéldája: megduplázza a teret, ami így szélesebbnek, ezzel együtt még alacsonyabbnak tűnik.
Csicsa, de harmonikus. Olyan 5 csillagos hotel fíling.
Na, ezt viszont már ma elfogadnám… Nem?
Minden az oroszokkal/ukránokkal kapcsolatos sztereotípiákat erősíti: a kevesebb több lett volna… Mit gondoltok?
Forrás: freshome
